Magyarországon nagyon ritkán fordul elő olyan erejű forgószél, amelyet tornádónak lehet nevezni. 1997. november 11-én viszont kétségkívül ilyen jelenség volt megfigyelhető Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, Kunszentmárton és Mezőtúr térségében. A jelenség különlegessége, hogy sem előtte, sem utána nem fordult elő novemberben ilyen erejű és típusú forgószél.

Az Élet és Tudományban 1997-ben jelent meg Gombos Béla szarvasi meteorológus cikke, amelyben a forgószélről számolt be. Mint írta, "november 11-én 15 óra 10 perckor Kunszentmártonban néhány perc alatt egy körülbelül 100 méter szélességű és 2 kilométer hosszúságú sávban mintegy 50 millió forintos kár keletkezett. Szemtanúk szerint a felhőtölcsér szökdelve haladt, többször is felemelkedett a felszínről, majd újra visszaereszkedett. Valamivel később 35 kilométerre északkeletre, Mezőtúron is tornádó bukkant fel. Ott rövidebb pályahosszon kisebb volt a kártétel. A két város között nem érintett lakott területet a felhőtölcsér, de távolról többen is látták a vonulását. A kártétel nyomai Öcsödtől északkeletre, a Hármas-Körös hullámtéri erdejében is megfigyelhetők 100-200 méteres szélességben. A tornádót csak gyenge zivatartevékenység kísérte, kevés csapadékkal, néhol egy kis jégesővel. A műhold- és radarfelvételek is csak szokványosnak látszó izolált objektumokat mutattak a térségben".

Gombos hozzáteszi, hogy Magyarországon átlagosan két-három évente észlelnek tornádót. Az évszázad legpusztítóbb hazai forgószelei Bián (1924), a Hortobágyon (1955) és Nagyatádon (1972) voltak, ezek még emberéletet is követeltek. Gombos kiemeli, hogy általában május és augusztus között fordulnak elő nálunk tornádók, ezért különleges az eddigi egyetlen novemberi eset.

forrás.