Nyilvánossá vált az erőmű munkájával és a 17 évvel ezelőtti nukleáris baleset okaival kapcsolatos 121 dokumentum az 1971 és 1988 közötti időszakból.

A jelentések arról tanúskodnak, hogy már a hetvenes-nyolcvanas években ismertek voltak a későbbi tragédiát okozó hibák, azaz a csernobili reaktor rossz konstrukciója, a reaktorblokkok működési problémái és az építés során is jellemző folyamatos emberi hanyagság. A 17 évvel ezelőtti valaha történt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset évfordulóján 121, az erőmű munkájával foglalkozó dokumentumot tett közzé honlapján az ukrán biztonsági szolgálat az 1971 és 1988 közötti időszakból.

A nyilvánosságra került KGB iratok alapján az emberiség történetének egyik legsúlyosabb technológiai katasztrófájának okait most pontosabban is feltárhatják. Az ukrán KGB vezetője Moszkvába írt jelentései szerint sorozatos biztonsági hiányosság állt fenn és rendszeres szabálysértések történtek az erőmű 1976–1979 közötti építési munkálatai során. A dokumentumok szerint négy évvel a baleset előtt is erős radioaktív sugárzást mértek, amikor 1982. szeptember 9-én kisebb baleset történt az erőműben. A hármas és négyes reaktor hibáiról szóló 1984-es jelentés felhívta a figyelmet a jugoszláv gyártmányú elemek gyenge minőségére és a reaktor működési hibáira.

1986. április 26-án egy óra huszonhárom perckor a csernobili atomerőmű 4. reaktorblokkjában bekövetkezett robbanás nagy mennyiségű radioaktív anyagot juttatott a légkörbe. A lakosság evakuálását azonban csak másnap délben, azaz csaknem harminchat órával a baleset után rendelték el hangosbemondón. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb technológiai katasztrófája, amelynek a hatásait ma sem ismerhetjük pontosan. A robbanás következtében a légkörbe került mintegy 8 tonnányi hulladék. A talajba, majd a táplálékláncba kerülő szennyező anyagok megjelentek az élelmiszerekben. Az élelmiszerekben kimutatható radioizotópok mérésével egyértelműen követni lehetett ennek hatásait.

Csernobil hatását gyakran hasonlítják az atombomba hatásához. Számítások szerint a robbanáskor legalább hússzor annyi radioaktív anyag került a levegőbe, mint Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák együttes hatásaként. Az ukrán titkosszolgálat internetes honlapján olvasható adatok szerint 15-30 ezer a közvetlen áldozatok száma.

A sugárszennyezés következtében eddig - ukrajnai hivatalos adatok szerint - 3,3 millió embert ért egészségkárosodás. Az ENSZ atomenergiai ügynökségének jelentései szerint közel hat millió ember él ma is szennyezett területen. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint tavaly 2,5 millió, a baleset következtében egészségkárosodást szenvedett személy állt orvosi ellenőrzés alatt, közöttük 473 ezer gyermek. A gyermekek közötti pajzsmirigyrákos megbetegedésnél egyértelműen és tisztán kimutatható a baleset következtében kiszabadult radioaktív szennyeződés hatása.

A tervek szerint még az idén elkezdik a 4-es reaktor fölé emelendő, a G8 országainak anyagi és műszaki segítségével megvalósítandó új védőburok építési munkálatait, amelyek várhatóan 2008-ig tartanak. A körív vonalú új szarkofágot külön építik fel, majd síneken húzzák a jelenlegi fölé. Ezután tervezik a régi építmény instabil részeinek lebontását. Az új burkolat élettartama a tervek szerint 100 év lesz, ezalatt kívánják a reaktorból kivonni, és biztonságos tárolókba elhelyezni a radioaktív fűtőanyagot tartalmazó masszát is, amely a katasztrófa idején alakult ki.

Az erőmű üzemterületén európai és amerikai közreműködéssel folyik a folyékony sugárszennyezett anyagokat feldolgozó üzem, illetve a 2000. december 15-én végleg leállított erőmű 1-es, 2-es és 3-as reaktorából kivonandó kiégett fűtőelemek elhelyezését szolgáló tároló építése is.

forrás.