Az, hogy a múltban az Alpok gleccserei sokkal kiterjedtebbek voltak, ismert volt a népi leírásokban. Ilyen történetet mondott el egy favágó a francia Jean de Charpentier-nek a svájci Grimsel-gleccserről. 1825 és 1833 között Charpentier bizonyítékot gyűjtött a történet alátámasztására. 1836-ban meggyőzte Louis Agassizt az elméletéről, és Agassiz kiadta azt könyvében 1840-ben. (Étude sur les glaciers)
A kevés ismeret birtokában kezdetben csak az utóbbi néhány ezer év eljegesedéseit, stadiális időszakait tanulmányozták, a korábbi jégkorszakok létezésére csak a 20. századi kutatások derítettek fényt.
A jégkorszakokról ma több forrásból is információt találnak, de a legfontosabb az Antarktisz jegéből kifúrt jégmag, amelynek legmélyebb részei 400 000 évesek, így ennyit vissza tudnak tekinteni a Föld légköri viszonyaira.
Az oldal a G-portál História Katasztrófák c. versenyére jött létre.
A G-portál História híres érdekes,izgalmas versenyiről, amik nem csak szórakoztatóak,hanem tanulságosak is. A portál szerkesztések álltal egy adott témát kell jobban megismernünk ami valóban igen hasznos. Ha érdekel a História oldala katt a képre.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az, hogy a múltban az Alpok gleccserei sokkal kiterjedtebbek voltak, ismert volt a népi leírásokban. Ilyen történetet mondott el egy favágó a francia Jean de Charpentier-nek a svájci Grimsel-gleccserről. 1825 és 1833 között Charpentier bizonyítékot gyűjtött a történet alátámasztására. 1836-ban meggyőzte Louis Agassizt az elméletéről, és Agassiz kiadta azt könyvében 1840-ben. (Étude sur les glaciers)
