A történelem során feljegyzett 10 legpusztítóbb rengés
A történelem során számos feljegyzés maradt fenn nagy erejű, súlyos áldozatokat követelő földrengés katasztrófákról. A következő tízes lista azokat a földrengéseket sorolja fel az elmúlt 1200 esztendőből, melyek a legpusztítóbbak közé írták be magukat a történelem fekete könyvébe.
- 1556. január 23-án az utólagos becslések szerint kb. 8-as erősségű földrengés rázta meg Kínát. A korabeli feljegyzések szerint a katasztrófa 830.000 ember életét követelte.
- 1976. július 28. Kína: 7,5 erősségű földrengés, az áldozatok száma 255.000 fő.
- 1138. augusztus 9-én az akkori Syria területén 230.000 halott, a rengés erősségéről nincs becsült adat.
- 2004. december 26. A közelmúlt legnagyobb emberi tragédiája: 9,1 erősségű rengés Szumátrán. A halottak száma 227.898 fő a rombolódás és a bekövetkezett szökőár miatt.
- 2010. január 12. Haitin egy 7-es magnitúdójú földrengés következtében legalább 230.000 ember halt meg, a főváros és környéke szinte teljesen megsemmisült. Milliók váltak hajléktalanná. A halottak számát pontosan talán soha nem lehet megállapítani, vannak olyan becslések, amik szerint a 300 ezret is elérheti az áldozatok száma.
- 856. december 22. Irán-Danghan. 200.000 áldozat, a rengés erejéről természetesen e korból sem maradhatott fenn adat.
- 1927. május 22. Kínában 7,9-es földrengés 200.000 áldozattal.
- 1920. december 16. Kína: 7,8-as rengés, az áldozatok száma szintén 200.000 , az anyagi kár kisebb, mint a hét évvel későbbinél.
- 893. március 23. Irán-Ardabil. Az ismeretlen erősségű rengés 150.000 embert pusztított el.
- 1923. szeptember 1. Japánt 7,9-es rengés rázta meg. Az áldozatok száma 143.000 fő, részben a rengés, részben a kiváltott nagy tokiói tűz következtében vesztették életüket.
Az oldal a G-portál História Katasztrófák c. versenyére jött létre.
A G-portál História híres érdekes,izgalmas versenyiről, amik nem csak szórakoztatóak,hanem tanulságosak is. A portál szerkesztések álltal egy adott témát kell jobban megismernünk ami valóban igen hasznos. Ha érdekel a História oldala katt a képre.