Árvízjelentés

Az árvíz magasságának és bekövetkezési idejének kiszámítása. A folyó felső szakaszán és a mellékfolyókon leolvasott, meg a középső és alsó szakaszon beálló mérceállás között bizonyos, ha nem is állandó, de többé-kevésbé határozott törvényeknek hódoló viszony van; miért is ha eme törvényeket ismerjük a felsőbb fekvésű helyek mérceállásaiból következtethetünk az alsóbb helyeken bekövetkező vízmagasságokra. Az Á. legfőbb alapja tehát az, hogy legyen elegendő számú följegyzés az ezelőtt lefolyt árvizek magasságairól, hogy ezekből a különböző helyek mérceállásainak egymáshoz való viszonyait, mely elméleti számítások útján nem határozható meg, tanulmányozni lehessen. Oly esetben azonban, midőn a folyó szabályozás alá vétetvén a lefolyási viszonyok az által jelentékenyen megváltoztak, az árvízmagasságok között fennállott régi viszony is megváltozik; miért is az ilyen folyóknál mindaddig, míg a szabályozás teljesen vagy legalább legnagyobb részben befejezve nincs, az árvízjelzés csak tapogatódzás számba megy.

Az A. törvényei még ott is meglehetős bonyolultak, ahol a folyók szabályozása már rég időóra be van fejezve. Mert valamely alsó ponton előálló vízmagasság a fő- s mellékfolyón leolvasott mérceállásnak nem csupán abszolút nagyságától függ, hanem befolyással van rá az a körülmény is, hogy utóbbi helyeken a tetőzés (l. o.) olyankor állott-e be, hogy valamennyi mellékfolyó legmagasabb vízállása a főfolyóéval egyszerre ér az illető helyre, avagy egyik-másiké vagy valamennyié különböző időben. Befolyással van a tetőzés tartama is: ha a vízszint gyorsan apad, alacsonyabb magasságot fog az alsó mérce elérni, mint ha az áradás tartós. Rövid tartamú áradásoknál az is nagy hatással van, hogy megelőzőleg száraz idő járt-e: mert ez esetben a hullámtér sok vizet képes elnyelni; ellenben tartós esőzések után, vagy ha azt egy előző árhullám már elborította, az árvíz tömege csak kevéssé fog megfogyatkozni és így magassága lent nagyobb lesz. Mellékfolyók alsó részén a főfolyó vízállása is figyelembe veendő: a Bodrogban és Hármas-Körösben p. akkor is magas a vízállás, mikor az ezeket tápláló folyók nem voltak előzőleg megáradva vagy ezek árvizei már rég lefolytak: ha a Tisza vízállása igen magas, éppígy figyelembe veendő a Tiszán a Becsétől lefelé eső valamely hely mérceállásának kiszámításánál a Duna vízállása is.

Régóta életben levő és nagy tökélyre vitt A.-i szolgálat van Franciaországban a Szajnán és mellékfolyóin. Azonban csak az árvíz tetőzésének magasságát és bekövetkezési idejét jelzik előre, nem pedig a naponként várható vízmagasságokat. Hazánkban alig 5-6 éve. hogy a vízrajzi osztályt fölállították, melynek egyik feladatát képezi az Á. E célból a Dunának 9, a Tiszának 12 állomásáról s ezenkívül a mellékfolyók vízállásairól még 27 helyről naponként távirati értesítés érkezik a földmívelésügyi minisztériumba; valamint a Dunának 4 külföldi felső mérceállomásáról is. Ezek segélyével az utóbbi két év alatt a Dunán lefolyt árvizeknek a fővárosban bekövetkezett naponkénti magasságait a vízrajzi osztály több nappal előre oly kiváló pontossággal jelezte mindig, hogy e közt és a tényleg beállott vízmagasság között való különbség csak ritka esetben haladta, meg a 10 cm.-t. A Tiszán az Á.-re vonatkozó tanulmányok befejezése óta még nem volt számba-vehető árvíz s így azok helyes voltát még nem lehetett kipróbálni.