A fő kártételt a kukorica gyökerén élő lárvák okozzák, de a növény különböző részeit rágó bogarak is termésveszteséget okoznak. A bogár 7,5 milliméter hosszú, sárgás-zöldes színű. A hím szárnyfedője csaknem teljesen fekete, a nőstényén csíkok láthatók. A kifejlett lárvák 13 milliméteresek, fehérek. A tojások talajba való lerakása nyár közepétől őszig elhúzódik, évente egy nemzedékük alakul ki. Az áttelelt tojásokból június elejéig kelnek ki a kukorica gyökereit károsító lárvák. Kezdetben a gyökerek felszínén táplálkoznak, majd berágják magukat a mélyebb rétegekbe. Ennek következtében a fertőzött növény megdől vagy hattyúnyak alakot vesz fel, kevesebb termést hoz.
A június közepén megjelenő bogarak kártétele nem olyan látványos, de a virágzat megrágása révén a csövek szemberakódásának csökkenése 1020 százalék terméskiesést jelenthet, valamint a sérüléseken keresztül terjedő gombabetegségek terjedésével minőségi veszteség keletkezik. Később a kukoricacsövekbe befurakodott bogarak a zsenge szemeket rágják. De nemcsak kárt okoznak, hanem szaporodnak is, ezért fontos az ellenük való védekezés. Egy példány elpusztításával lárvák százaitól menthetjük meg egy-egy növény gyökerét. Az egy nőstény által évente lerakott 400800 tojásnak csak a 29 százalékából fejlődnek ki a lárvák, azonban gyenge fertőzés esetén is milliós nagyságrendű az egy hektárra vetített lárvák száma. 58 lárva tövenkénti megjelenése már észrevehető gazdasági kárt okoz. A lárvakártétel azonban elmarad, ha a következő évben ugyanabba a táblába nem vetünk kukoricát, vagyis vetésváltást alkalmazunk. A lárvakártétel megelőzésének gyakran alkalmazott módszerével, a vetőmagcsávázással a vegyszereknek egyike sem képes a gyökérkártételt 50 százalék alá csökkenteni. De a vetés idején végzett talajfertőtlenítések sem adnak jobb eredményt.
A kifejlett bogarak elleni védekezésnek szintén számos korlátja van, ha figyelembe vesszük az imágók elhúzódó rajzását, a készítmények méhekre gyakorolt veszélyességét, vagy azt, hogy a virágzó kukoricában légi úton, illetve hidas traktorral lehet védekezni. Csak talajfertőtlenített kukoricaállományban van lehetőség az imágók elleni védekezés hatékonyságának növelésére. A vetéssel egy időben, májusban el kell kezdeni a kukoricabogár elleni védekezést. A lárvák táplálkozása során okozott kártétel megelőzése végett rovarölő szerrel csávázott kukoricát tanácsos vetni és a vetéssel együtt talajfertőtlenítő (teflutrin) szert kell juttatni a talajba. A késői vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítést eredményesebbnek tartják a korai keze- lésnél. A tapasztalatok szerint a tápanyaggal és vízzel jól ellátott talajokban fejlődő növények gyökerei könnyebben kiheverik a kártételt, ezáltal kisebb lesz a termésveszteség. Nyáron a bogarak elleni kezelés akkor indokolt az idegmérgek csoportjába tartozó készítményekkel (dimetoát, lambda-cihalotrin), ha az imágók átlagszáma tövenként eléri az ötöt.
Az oldal a G-portál História Katasztrófák c. versenyére jött létre.
A G-portál História híres érdekes,izgalmas versenyiről, amik nem csak szórakoztatóak,hanem tanulságosak is. A portál szerkesztések álltal egy adott témát kell jobban megismernünk ami valóban igen hasznos. Ha érdekel a História oldala katt a képre.
AJÁNLOM AZ OLDALT
