A borkedvelők nem az izlandi tűzhányó hatására lettek "vulkanológussá", hiszen jól tudják: a tokaji száraz borok, továbbá a somlói, a badacsonyi, vagy például a Szent György-hegyről származó finomságok a vulkanikus kőzetnek köszönhetik jellegzetes ásványosságukat. Tokaj-hegyalján mintegy 400 vulkán működött egykoron, erről is beszélt Szepsy István, amikor a közelmúltban a Borkollégiumban mutatta be borait.

Ha Szepsy István a borokról beszél, akkor mindig szóba kerülnek az egykori vulkánok, amelyek meghatározzák a dűlők, és ezáltal a mai hegyaljai borok karakterét. Így volt ez a Borkollégiumban tartott rendezvényen is.

Hoffmann néni és a vulkánok

Az egykori vulkánok és a mai borok szoros kapcsolatát Szepsy István a pincészet egyik meghatározó dűlőjének, a Szent Tamásnak a példájával mutatta be. Kitért arra is, hogy "gyakorlatilag mindig volt valami jelenség, ami felhívta a figyelmemet arra, hogy vegyem már észre az adott dűlőt, hogy oda is menni kell. A Szent Tamás dűlőben megvásárolt területünk is egy ilyen eset volt, hogy Hoffmann néni rám akarta sózni a parcelláját, és áldom érte, mert eredetileg nem akartam, mostanra azonban már a vezető dűlőnkké vált, mind méretben, mind pedig produkcióban."

"Kezdtük rendbe tenni, mert bozótos volt, el volt hanyagolva, évek óta nem műveltek parcellákat, azt a parcellát már hat éve nem művelték, ami most a magját adja ennek a bornak. Kipucoltuk, rendbe tettük, és akkor a kisebbik lányom mondja, hogy tudod, azt szoktuk mondani, hogy kimegyünk a szőlőbe, ide meg bejövünk, mert olyan tagolt, van benne egy szerpentinút, ez egy ilyen kis parcellás terület volt mindig. Még ott vannak az ötvenes évekbeli telepítések is többfelé, van új is, amit már mi csináltunk, vannak fiatalok, amiket rendbe tettünk stb., és az egésznek van egy olyan bensőséges hangulata. Jó a kilátás is."

A vulkán jó szőlősgazda...

"A Szent Tamás dűlőben van egy olyan zeolit-rétegződés, egyébként mindenütt megtalálható a zeolit, a legtöbb dűlőben, de itt egy jelentős részen három réteg található. Fent egy vörös színű, alatta egy sárga és zöld, és utána megint egy vörös, de már az nem zeolit málladék, és utána az anyakőzet, ahol is lemegyünk öt-hat méter mélységig a málladékba, mert ez olyan 1,70 méter, amíg lehet bontani az anyagot. Utána már csak az anyakőzet repedése van, és ott a gejzírek felszínre hoztak olyan tömény, több száz méter mélységről származó, kioldott üledéket, köztük meszet is, mert elérték a vulkánnak az alapzatát, és meszet is hoztak fel. A mész együtt a savanyú kőzetekkel, a zeolitokkal a nagyon komplex elemi jelenléttel valamit tudnak. Tehát ahol mész is van, ez nyilván nem mészkőalap, hanem egy kevés üledék, ami az alsó rétegekben van csak jelen, az valami jó dolgot jelent. Egyébként is lazítja a talajt, és a víz számára átjárható, a zeolitok pedig fogják a vizet, tartják, de úgy, hogy közben nem válik tömörödötté, hideggé a talaj, mint az agyagok esetében."

forrás.