A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk:
többségük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki,
kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol a köpenyoszlopok (köpenycsóvák) fölötti „forró pontokon”, ahol a köpenyből származó magma tör a felszínre, jönlétre.
A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus: ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (ilyenkor láva lesz belőle). Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.
Az oldal a G-portál História Katasztrófák c. versenyére jött létre.
A G-portál História híres érdekes,izgalmas versenyiről, amik nem csak szórakoztatóak,hanem tanulságosak is. A portál szerkesztések álltal egy adott témát kell jobban megismernünk ami valóban igen hasznos. Ha érdekel a História oldala katt a képre.
AJÁNLOM AZ OLDALT
A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk:
